A visszalépés hátterével összefüggésben Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója emlékeztetett rá, június végén először fordult elő az amerikai történelemben, hogy úgy tartottak elnökjelölti vitát, hogy még egyik fél sem volt pártjának hivatalos elnökjelöltje, ugyanakkor Joe Biden számára végzetesnek bizonyult a szereplése.
Trump azt a formáját hozta, ami tőle elvárható: dinamikus volt és erőt sugárzott. Joe Biden fellépésében pedig eddigi elnökségének minden baklövése összesűrűsödött. Onnantól kezdve nem telt el úgy nap az amerikai médiában és nyilvánosságban, hogy ne azt üzenték volna az elnöknek: ne induljon újra, és adja át a stafétabotot demokrata párttársainak
– mutatott rá Fekete Rajmund.
Mint az Indexnek elmondta: először csak a támogató-donorok jelezték az aggodalmaikat, majd meghatározó demokrata politikusok, színészek is, végül már Barack Obama korábbi elnök is megszólalt, illetve Nancy Pelosi házelnök is, akinek szintén nagy befolyása van a Demokrata Pártra.
Múlt pénteken arról írt az Axios amerikai hírportál, hogy Joe Biden amerikai elnök még a hétvégén visszalép a jelöltségtől, ez aztán így is történt. Egyelőre úgy tűnik, hogy az alelnök, Kamala Harris lehet a Demokrata Párt új jelöltje, Joe Biden bejelentette, hogy őt támogatja, de például Barack Obama erről még nem mondott semmit sem. Fekete Rajmund hozzátette: a demokraták (jelölő) konvenciója augusztus 19-én kezdődik Chicagóban, és még az is lehetséges, hogy több jelölt is bejelentkezik.
Kamala Harris csak kamikaze jelölt lesz?
Az Amerika-szakértő úgy gondolja, hogy a merényletkísérlet óta Donald Trump pozíciói tovább erősödtek, és bárki is lesz a demokraták jelöltje, nem tudnak majd a korábbi republikánus elnök ellen negatív kampányt folytatni, mint azt eredetileg tervezték.
Már olyan vélemények is vannak, hogy a demokraták csak beáldoznak valakit a kampányban, és megpróbálják minimalizálni a károkat. Biden esetében ugyanis attól tartottak a demokraták, hogy nemcsak a Fehér Házat veszíti el, hanem a képviselőházat és a szenátust is, amit azonban nem engedhetnek meg
– fejtette ki Fekete Rajmund, aki nem tartja kizártnak, hogy Kamala Harrisből egy kamikaze jelölt lesz, és majd a következő választásra építenek fel egy olyan jelöltet, aki mögé teljes mellszélességgel be tudnak állni. A szakértő szerint, bár „előhúzhatnak” majd olyan kutatásokat, amelyek szerint Harris és Trump népszerűsége fej fej mellett van, valójában a korábbi években azért volt Harris elrejtve a nyilvánosság elől, mert politikai károkat okozott a demokrata adminisztrációnak az első egy-két évében.
Fekete Rajmund ezzel kapcsolatban elmondta: a republikánusok Bidenből, illetve Harrisből is felkészültek, és azt mondhatják majd, hogy a kettő tulajdonképpen ugyanaz. Azt is kihasználhatják, hogy Biden visszalépésével megkérdőjeleződött az eddigi alkalmassága is az elnöki poszton. Már 2020 óta téma volt, hogy Biden egyáltalán képes-e mentálisan ellátni az elnöki feladatait.
„A republikánusok mindent ki fognak használni, minden olyan rést és hézagot, amivel úgy gondolják, hogy üthetik a demokrata pártot” – jelentette ki a szakértő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kérdésessé váltak a Biden újraindulására adott kampánypénzek, hiszen azokat az ő jelölésére adták. Fekete Rajmund megjegyezte: vannak olyan a vélemények, amelyek szerint éppen a példátlan jogi helyzet miatt akarják Biden alelnökét, Kamala Harrist jelöltnek. A Republikánus Párt azonban odáig mehet, hogy akár államonként is jogi kérdést csinál a demokrata elnökjelölésből.
Az Index kérdésére Fekete Rajmund arra is kitért: bár Michelle Obama neve rendre szóba jön, mint lehetséges elnökjelölt, a korábbi amerikai elnök felesége nyilatkozatokban utasította el a felvetést, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének politikai céljai.
A káoszból jól is kijöhet az új jelölt?
Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője szerint nem érte hatalmas meglepetés az amerikai választókat, Joe Biden visszalépését már beárazták, hiszen az elmúlt hetekben folyamatosan erről szólt a közbeszéd.
„Biden elnöki tevékenységét a kutatások szerint eddig sem ítélték meg jól a választók, tehát, ha bárkiben felmerül, hogy mégsem ő volt a felelőse minden döntésnek, az a saját szempontjából nem is feltétlenül problematikus” – jelentette ki az elemző, utalva az elnök alkalmasságával kapcsolatos kérdésekre. Rajnai Gergely az Indexnek azt mondta: érdekes lesz, hogy a következő hónapokban, amíg még Joe Biden hivatalban marad, hogyan befolyásolja a mozgásterét a visszalépés.
Feltehetően jóval kevesebb nagy lépést jelenthet be, különösen külpolitikai vonalon, ahol így egyértelművé vált, hogy hosszú távon nem vele és a csapatával kell számolni
– jegyezte meg az elemző. Szerinte a demokraták nagyon bonyolult helyzetben vannak.
„Az amerikai rendszerben az előválasztások jelentősége hatalmas, a ’70-es évek óta magától értetődő, hogy csak olyan jelöltek szállhatnak a ringbe, akiket korábban a saját pártjuk választói erre felhatalmaztak. Most nem ez lesz a helyzet, így a kérdés, hogy tudják elhallgattatni azokat a kritikákat, miszerint nem demokratikus módon lett kiválasztva a jelölt, bárki is lesz az” – mutatott rá Rajnai Gergely.
Úgy véli, hogy Kamala Harris jelöltsége logikusnak tűnik több okból is:
- ő a legismertebb a szóba jövő politikusok közül;
- nem kell annyira felépíteni, mint a többieket;
- ő az alelnök, akinek így a legtöbb köze van a regnáló kormányhoz, leghitelesebben vele lehet képviselni az elmúlt négy év teljesítményét;
- színes bőrű és nő, így több, a demokraták számára fontos választói csoportot hitelesebben tud megszólítani.
Ugyanakkor Rajnai Gergely hozzátette, vannak ellenérvek is, és több okból nem feltétlenül ideális jelölt az alelnök:
A Biden-kormány nem igazán népszerű, Kamala Harris pedig elsősorban ezen kormány teljesítményére tudja majd építeni a kampányát. A felmérések szerint körülbelül hasonlóan áll, mint Biden, éppen azért, mert az ő alelnökeként azonosítják. Így viszont Biden nem túl jó esélyeit is megörökli. Ráadásul sosem volt igazán népszerű a saját jogán: négy éve előválasztási kampánya kifejezetten kudarcos volt, és alelnökként és inkább kínos megnyilvánulásai voltak, mintsem emlékezetesen népszerű pillanatai. A Demokrata Párt több frakciója, de különösen a progresszív, radikális szárny számára ellenszenves jelölt, és az sem válik előnyére, hogy kaliforniai, tehát nem kötődik azokhoz az államokhoz, amelyek eldöntik a választás sorsát.
Rajnai Gergely kifejtette, a demokraták problémája valójában az, hogy nincs sok jó alternatíva a számukra:
A többi felmerülő jelölt jóval kevésbé ismert; fel kell építeni a karakterüket, és nyomás alatt kiderülhet, hogy nem is annyira népszerűek, mint a jelenlegi kutatások mutatják. Számos potenciális jelölt az eddig elvégzett kutatások szerint könnyen nyerne Trumppal szemben, de ezeket nem szabad készpénznek venni, amíg meg nem kapják a jelöltséget, mert az ismeretlenség az amerikai politika jelenlegi helyzetében előnynek számít.
Az elemző arra is rámutatott, hogy egyik potenciális jelölt sem képes a Demokrata Pártot egyesíteni, egyik vagy másik frakció kifogásokat emelne fel akármelyikükkel kapcsolatban. Ezenfelül a jelölőgyűlésen a Biden-csapat által kiválasztott küldöttek fognak dönteni, akiket nehéz lesz meggyőznie bármilyen alternatív jelöltnek.
Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy egy teljesen új jelölt választása nehezen lenne megmagyarázható: Biden volt a jelölt, ő Harrist támogatja, ezt az ajánlást elutasítani még kevésbé tűnik demokratikusnak, mint az, hogy az alelnök induljon az elnök helyett
– vélekedett Rajnai Gergely, hozzátéve: bár a jelenlegi helyzet kaotikus, ez mindenképp jobb a demokraták szempontjából, mint a nyugalmas út, ami szinte biztos vereséghez vezetett volna.
A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője szerint a káoszból jól is kijöhet a kiválasztott jelölt, hiszen róla lesz több szó a kampányban, és ezzel a figyelemmel jól is sáfárkodhat.
Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy jutott el a Joe Biden a visszalépésig, itt olvashatja, hogy mi következik utána, illetve összeszedtük, kik jöhetnek szóba Joe Biden visszalépése után elnökjelöltként.
(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris amerikai alelnök Washingtonban 2024. július 4-én)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
